Állam Polli reblog

Kedves eSzA néni!

Éppen a reggeli kakaómat szürcsölgettem, amikor egyszer csak csend lett. Csend, de annál inkább beszédes csend. Egy percig.

Nos, most én Polli, Állam Polli is csendben maradok. Egy percig, tiszteletem jeléül. Ez nem némaság, és nem is lesz az! De most csend...

"Puszilom" a nénit! 

Polli

Ui.: Kellene alkotnia a néninek egy csendrendeletet: "Csendben sem lehet maradni!".

Állam Polli reblog

Kedves Pé néni!

Megint én vagyok az, Polli. Tessék elképzelni, ma nagyon nagy élményem volt. Elmentem tüntetni, a néni és a barátai intézkedése ellen. Bár nálunk idősebbek voltak a szervezők, mégis "tökizgi" volt, hogy ott voltunk az osztállyal, megmutathattuk, hogy mi sem akarjuk azt amit a bácsik és a nénik szervezgetnek itt. Tessék elképzelni, hogy voltak olyanok, akik a szüleiket is elhozták. Nagyon szupcsi volt. Bár, valószínű sokan voltak olyanok, akik nem gondolták, hogy életükben még egyszer kell tüntetniük a sajtószabadságért...

Olvasom a híreket. Hírportálokon, blogokon, napi és hetilapok online felületein böngészek. Olvasom, amiket megosztotok velem. Nyomnám is a like-okat, de azon kapom magam, hogy bizony vacillálok...

Szemezgetés a Macskafogóból a teljesség igénye nélkül…

(kicsit másképp dőlt betűvel) 

2010-ben az Magyarország lakosait a megaláztatás és a teljes pusztulás apokaliptikus rémei fenyegették. A Vérszomjas FIDESZ jól szervezett, tökéletesen felszerelt multinacionális bandákba tömörülve, pimaszul semmibe véve a jogot és a rendet, felrúgva az ellenzék és a kormány közötti történelmi konvenciókat, az ellenzék végső felszámolására törekedett.

Ám az ellenzék teljes megsemmisülésének horizontján, amikor már az ország elhagyásának gondolatával kezdtek foglalkozni a legtudósabb vezetők, egy új reménysugár ragyogott fel.

Magán-nyugdíjpénztárnál…

-         Biztosíthatom asszonyom, hogy pénztárunk tökéletes védelmet nyújt az ön befizetése számára. Páncélajtóink vastagsága, valamint biztonsági rendszerünk…

-         Én nem kételkedem uram, de bizonyára tudja, hogy a karmaik milyen élesek.

-         Hozzánk legfeljebb tankkal tudnának behatolni, arra pedig még nem volt példa…

 Egy pénztártag és Matolcsy beszélgetése…

 -          Hé maguk, mit akarnak a befizetéseimmel?!

-         Nyugalom, csak egy nyavalyás pénztártag. Hé te rohadt kis klambó, nem kapsz két óriási pofont, ha önként odaadod a megtakarításaid.

-         Nem adom! Ide a dohánnyal, vagy ízekre pofoztatom magam, és ezt nyugodtan vehetik fenyegetésnek!

-         Tovább Matolcsy!

-         Az enyves kéz különítmény sikeresen nyúlta le a pénztártagok megtakarításait.

-         Eredmény?

-         Két tonna arany, és körülbelül 10 millió különfél bankjegyben.

-         Mi az, hogy körülbelül?

-        10 347 915 és két garas! Azaz már az első bevetésnél megtérült a befektetés mintegy közel ötszöröse…

-          Mindenki átlépett?

-          Sajnos a helyzet, szóval fél siker.

-          Gondolja, hogy kiszagoltak valamit?

-          Kizárt, köztünk nincs áruló!

-          Akkor nyílván megint kényelmesek voltak az urak, de ezúttal utoljára.

Egy kis félreértés, házon belül…

-          Elvették a magánnyugdíj megtakarításaim!

-          A pokolba…

-          Fel kellene őket jelenteni, az átkozottak!

-          Kiket?

-          Akik csak így lenyúlják a megtakarításokat, ez életveszélyes.

-          Ezeket mi csináltuk te nagyon hülye…

-          Mi? Talán te! De miért?

-          Hát a költségvetési hiány miatt…

-          Aha, de hiszen azt megoldotta a Bajnai…

-          Még egy szó és szitává lőlek!

…

-          Nyugi fél év és kint vagyunk a válságból.

-          Ajánlom is, mert a saját farkaddal foglak megfojtani.

… És amikor bedőlt a forint, a gazdaság…

-          Most megdöglessz balettpatkány!

-          Én vezettem? Azt mondd meg én vezettem?

-          Hagyjátok már abba, miért nem kérdezitek meg azt a spinét, hogy mit kell ilyenkor csinálni…??

-          Az információs szolgálat az ön rendelkezésére áll uram!

-          Lent vagyunk a gödör fenekén kislány, se előre, se hátra.

-          Ebben az esetben nyomják meg a piros gombot, és nyugodjanak békében.

De egyre kérem a Fideszt, mielőtt szívnak, engedjék meg, hogy még utoljára fújhassak.

Grabowszky??? Hol késlekedsz?!

Nem, nem arról a horrorfilmről van szó, hanem egy másikról, amiben a pásztor kétharmados léptekkel kisétál a mezőre, felemeli a karját, és az addig békésen bégető, legelő nyájra üvölt. Sőt hangja akár a mennydörgés. „Kuss legyen!”

És attól fogva minden más lett. A bárányok hallgattak, és bégetni is csak külön engedéllyel mertek. Olyan hír terjedt a birkák között, hogy aki nem vezényszóra béget, azt egész egyszerűen levágják.

Meg aztán nem mindegy, hogy mit béget a nyáj. „Négy láb jó, két láb rossz” az például nagyon liberális szöveg, ez nem megengedett, még akkor sem, ha a szárny is lábnak számít. Meg aztán az is ráncba rántja a pásztornak a homlokát, ha valaki azt merészeli mondani, hogy nem elég a mező közepén heverészni, nem ártana jó legelőre vinni a bárányokat, mert legyünk őszinték naphosszat a kiszáradt kórókat rágcsálni, nem éppen felüdítő dolog.

Akkor mit kell mondani?

Szeretünk pásztor, imádjuk, ahogy lenyírod télvíz idején a bundákat, és imádjuk, hogy azzal nyugtatsz, hogy majd nyárra kinő. Imádjuk, hogy zöldellő legelőket ígértél, és száraz bogáncsot adtál. Te magad vagy a felelősség, és a tökéletesség. Te oltalmazol minket a farkasoktól, úgyhogy kérlek, hergeld még őket, talán nem elég mérgesek. Te magad vagy a tévedhetetlenség, te magad vagy a nyájban a többség, te magad vagy a passzát szél is. Éljen a pásztor! Éljen a pásztor!

Úgyhogy kedves bloggerek és arany-ifjak, szeressétek ti is a pásztort, és az ő 9 évig kinevezett földi helytartóját, mert különben cudar idők jönnek rátok. A legjobb, ha egy rossz szót sem szóltok, és egy betűt annyit sem vettek papírra. Ha mégis, akkor ne legyetek birkák. Dicsérjetek és a dicséret az annak is tűnjön, de értsük, hogy az valójában kritika.

Ami persze nem azt jelenti, hogy úgy nyúlik a nyugdíj, akár a rétestészta 

„Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére” Sőt nemhogy rétest, nyugdíjat sem. Szóval jó lesz vigyáznunk, mert a nemzeti kormány önző napi érdekből rá akarja tenni a kezét a jövőnkre. Kinevezték Selmeczi Gabriellát, aki most már nagyban játszik, eztán nem éri be néhány „friss kifli-csücsökkel”, most már az emberek megtakarításaira is fáj a foga.

 „Édes ékes” anyanyelvünk védelmében fordulok a köztársaság nagybecsű elnökéhez, aki ha művelni nem is, de óvni mindenképp akarja a magyar nyelvet, amely oly ritka és különleges, sőt elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy talán százszor színesebb, mint bármely másik. Ezt bizonyítandó érdemes elolvasni és értelmezni az alábbi sorokat.

Szövőgyárban kelmét szőnek, lent is lent, meg fent is lent.
Kifent kikent késköszörűs lent is fent, meg fent is fent.

Kedves eMGyé bácsi! 

Itt Polli, Állam Polli. Éppen osztálykiránduláson vagyok, de muszáj volt írnom a bácsinak, mert az osztályban is teljesen felborzolta a kedélyeket a bácsi kijelentése. Mindenki értetlenül áll, hogy ez hogy fordulhat elő, Magyarországon. Mindenki úgy tanulta a történelem órán, hogy az a rendszer már elmúlt, amibe a bácsi és a barátai vissza-visszatérnek, úgy szakmailag, mint emberileg.